Az utóbbi években egyre több cseh és szlovák cég lépett be a magyar ingatlanpiacra, és ma már nehéz néhány elszigetelt tranzakcióról beszélni, mivel több olyan regionális csoport is aktívan működik a piacon, amelyek korábban jelentős szereplők voltak Csehországban vagy Szlovákiában.

A CPI Property Group kiterjedt iroda- és kiskereskedelmi portfólióval rendelkezik Magyarországon, a CTP az ipari és logisztikai ingatlanszegmens egyik legfontosabb szereplője, a HB Reavis elsősorban az Agora Budapest projekttel vetette bele magát a magyar piacba, az IAD Investments a South Base Logistics Park tulajdonosa, a DRFG Investment Group a Bartók Ház irodaház megvásárlásával lépett piacra, majd később a nyíregyházi Korzó bevásárlóközponttal bővítette magyar portfólióját, mígaz Accolade szintén a magyar ipari ingatlanpiacon tevékenykedik.

Már csak ezek a nevek is azt mutatják, hogy a régió egyes piacai közötti határok fokozatosan elveszítik jelentőségüket. Budapest körülbelül két órányira van autóval Pozsonytól, Prága sincs olyan messze, hogy Magyarország teljesen különálló világként jelenjen meg a közép-európai portfólión belül, és számos cseh vagy szlovák csoport már természetes módon gondolkodik regionálisan, azaz ugyanazokat a szegmenseket, városokat és eszköztípusokat figyeli több országban is.

A 2026-os adatok is arra utalnak, hogy ismét nagyobb mozgás van a magyar piacon, az év első felében a befektetési tranzakciók volumene megközelítette a 610 millió eurót, de a harmadik negyedév jelentősen gyengébb volt, így túl leegyszerűsítő lenne egyértelmű és egyenletes fellendülésről beszélni, miközben éppen ez az egyenetlenség teszi érdekesebbé a jelenlegi fejleményt.

A magyar piac ma nem foglalható össze egy mondatban, mivel a logisztikai, irodai, kiskereskedelmi vagy fejlesztési projektek eltérően fejlődnek, az egyes szegmensekben az aktivitás eltérő, és az érdekes lehetőségek általában nem általános piaci történetekből, hanem konkrét eszközökből, helyszínekből és tranzakciós helyzetekből fakadnak.

Egyre világosabbá válik azonban, hogy a cseh és szlovák vállalatok számára Magyarország már nem egy „talán egyszer majd megnézzük” piac, mivel egyes szereplők évek óta jelen vannak itt, mások csak nemrég léptek be a piacra, és valószínűleg több olyan cég is van Prágában vagy Pozsonyban, amelyek már figyelik Budapestet és Magyarországot, bár az első tranzakció még nem történt meg.

Magyarország különösen érdekes lehet a más közép-európai országokban már működő csoportok számára, mivel ha egy vállalatnak van tapasztalata Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban vagy Romániában, akkor Magyarország földrajzilag és kereskedelmileg is természetes része a regionális gondolkodásnak, amelyben a következő lépést nem az államhatárok, hanem a konkrét projektek, városok és eszköztípusok határozzák meg.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden szegmensben vagy minden ingatlantípusnál ugyanaz a helyzet, hanem azt, hogy Magyarországot egy tágabb regionális piac részeként érdemes tekinteni, és figyelemmel kísérni, hogyan fejlődik tovább az országban már működő cseh és szlovák csoportok tevékenysége, valamint kik lesznek a további szereplők között, akik először lépnek be a magyar piacra.

Budapesten dolgozó magyar ügyvédként, aki szlovákul is beszél, természetesen érdekel ez a fejlemény, annál is inkább, mivel egyre inkább olyan üzleti kapcsolatokat és projekteket látok, amelyek természetes módon kötik össze a magyar és a szlovák piacot.

www.snlegal.hu

SK - https://www.snlegal.hu/sk/madarsky-advokat/

CZ - https://www.snlegal.hu/cs/madarsky-advokat/

Sokan vannak, akik egy biztosító elutasító válasza után lezárják az ügyet, mert nem akarnak hosszadalmas vitát, további költségeket vagy éveken át tartó bizonytalanságot vállalni. Ez teljesen érthető döntés, különösen akkor, ha a másik oldalon egy jelentős szakmai és pénzügyi háttérrel rendelkező biztosítótársaság áll.

Nemrég azonban egy olyan ügyfelünk ügyében értünk el teljes pernyertességet, aki másként döntött, és akinek a kitartása az egész eljárás során meghatározó volt.

Az ügy egy totálkáros gépjármű casco-biztosítási elszámolásával kezdődött. Ügyfelünk úgy ítélte meg, hogy a biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatást nem teljes egészében fizette meg, mert a gépjármű extra felszereltségére vonatkozó biztosítási feltételeket nem megfelelően alkalmazta.

Ügyfelünk először maga próbálta rendezni a vitát, levelezett a biztosítóval, vitatta a számítást és kérte az elszámolás felülvizsgálatát, amikor azonban több körös levelezés után sem sikerült megállapodásra jutnia a biztosítóval, ügyvédhez fordult.

Megvizsgáltuk a szerződést, a biztosítási feltételeket és a kárrendezési dokumentumokat, majd részletes jogi érveléssel fordultunk a biztosítóhoz, a biztosító azonban továbbra is fenntartotta álláspontját, és nem látta megalapozottnak a további térítési igényt.

Ezen a ponton sokan úgy döntenének, hogy nem éri meg folytatni a vitát, hiszen egy per időt, pénzt és energiát igényel, az eredménye pedig soha nem garantálható.

Ügyfelünk azonban nem adta fel, és vállalta a perindítással járó kockázatokat.

A perben a biztosítási szerződés több rendelkezésének értelmezése került a középpontba, az elsőfokú bíróság pedig csak részben adott helyt a keresetnek, így az eredmény elmaradt attól, amit ügyfelünk a szerződés alapján megalapozottnak tartott. Álláspontunk szerint az ítélet ráadásul nem válaszolta meg megfelelően a jogvita legfontosabb szerződésértelmezési kérdését.

Egy részleges pernyertesség után különösen nehéz döntés, hogy valaki elfogadja-e az eredményt, vagy vállalja a fellebbezéssel járó további bizonytalanságot.

Ügyfelünk ekkor is kitartott az álláspontja mellett, ezért fellebbezést terjesztettünk elő, amelyben részletesen bemutattuk az elsőfokú döntés hiányosságait és a biztosítási szerződés értelmezésével kapcsolatos jogi érveinket.

A másodfokú bíróság a fellebbezésnek helyt adva hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot, mert az eredeti ítélet indokolása nem tette lehetővé az érdemi felülbírálatot.

Ez fontos fordulópont volt, de egyáltalán nem jelentette a jogvita végét.

Újabb tárgyalások, beadványok, számítások és eljárásjogi viták következtek, miközben az ügyfélnek továbbra is türelemmel kellett viselnie a per elhúzódását és azt a bizonytalanságot, hogy a megismételt eljárás milyen eredménnyel zárul.

Végül a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság a teljes végleges kereseti követelésnek helyt adott, és a biztosítót a követelt összeg, a késedelmi kamatok és a perköltség megfizetésére kötelezte.

Számunkra ez az ügy természetesen szakmai siker is, hiszen a biztosítási feltételek alapos elemzése, a szerződésértelmezési érvek következetes képviselete és a fellebbezési stratégia egyaránt fontos szerepet játszott az eredmény elérésében.

Mégis úgy gondoljuk, hogy ennek a történetnek az igazi főszereplője az ügyfél.

Az az ügyfél, aki nem fogadta el automatikusan a biztosító álláspontját, aki az első elutasítás után szakmai segítséget keresett, aki a részleges elsőfokú sikerrel sem elégedett meg, és aki az elhúzódó eljárás során végig megőrizte a bizalmát abban, hogy az álláspontja jogi úton érvényesíthető.

A biztosítási jogvitákban a megfelelő szakmai képviselet alapvető jelentőségű, de az ügyfél tudatos döntései és kitartása legalább ilyen fontosak lehetnek, hiszen nincs szakmai siker sem az elszánt és kitartó ügyfél nélkül.

Ez az ügy számunkra elsősorban egy olyan ügyfél története, aki nem adta fel, amikor lett volna rá oka, és akinek a kitartását különösen nagyra értékeljük.

www.snlegal.hu

Az előző cikkek az üzleti lehetőségekről szóltak. Az utolsó rész gyakorlatias: ha egy webáruház úgy dönt, hogy valóban megnyitja a magyar piacot, milyen területeket kell kialakítani, hogy a helyi növekedés ne rögtönzött megoldásokon múljon?

Nem minden modellhez szükséges, hogy egy magyar cég értékesítsen Magyarországra. A magyar vásárlónak azonban olyan szinten kell megkapnia a szolgáltatást, a tájékoztatást és a fogyasztói jogokat, amilyen szinten a helyi piactól elvárható.

1. Ki az eladó, és hogyan van beállítva a belépési modell?

Az első lépés annak meghatározása, hogy melyik cég fog szerződni a magyar ügyféllel. Lehet egy cseh vagy szlovák cég, amely határokon átnyúló értékesítést folytat; egy külön magyar cég nem feltétlenül követelmény. A döntés azonban befolyásolja a számlázást, a működést, a logisztikát és az egyéb felmerülő helyi kötelezettségeket.

Ha egy vállalat helyi raktárat, hagyományos üzletet, helyi személyzetet vagy más stabil infrastruktúrát használ, a modellt szélesebb körben kell értékelni, mint pusztán Szlovákiából vagy Csehországból szállított megrendeléseket.

2. A fogyasztói fizetés nem csupán fordítás

Online B2C értékesítés esetén helyesen kell beállítani az előrendelési információkat, a feltételeket, a szerződés visszaigazolását, az árat, a szállítási és fizetési feltételeket. A távszerződésekre vonatkozó magyar szabályok az európai szabályozásokon alapulnak, de a helyi végrehajtásnak és gyakorlatnak megvannak a saját követelményei.

A legtöbb online vásárlás esetében a fogyasztót 14 napos elállási jog illeti meg, a törvényi kivételektől eltekintve. A visszaküldés, a visszatérítés és a kommunikáció folyamatát ugyanolyan átgondoltan kell kialakítani, mint magát a fizetést.

3. Reklamációk, felelősség a hibákért

Az áruk esetében különbséget kell tenni a törvényben előírt hibákért való felelősség és a kiválasztott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó speciális magyar kötelező jótállási szabályok között. Elektronikai cikkek, háztartási gépek és egyéb kategóriák esetében a magyar „jótállás” az értékesítés utáni folyamat fontos részét képezheti.

Ezenkívül a frissítésekre és digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályok a digitális elemeket tartalmazó termékekre is vonatkoznak. Ezért nem helyénvaló egyszerűen lemásolni a panaszkezelési folyamatot a hazai piacról a kínálat ellenőrzése nélkül.

4. A termékinformációknak és a biztonságnak közvetlenül a termékoldalon kell működniük

Az EU általános termékbiztonsági rendelete (GPSR) az online ajánlatokra is vonatkozik. Távértékesítés esetén az ajánlatnak tartalmaznia kell a termékre, valamint a gyártóra vagy a felelős gazdasági szereplőre vonatkozó releváns azonosító és biztonsági információkat.

A műszaki, kozmetikai, élelmiszeripari, gyermek- vagy egyéb szabályozott termékek esetében az általános szabályokat ágazatspecifikus követelmények egészítik ki. A lokalizáció tehát nem csupán marketingszöveg fordítását jelenti.

5. Ár, promóciók és ügyfélkommunikáció

A magyar vásárlónak tudnia kell, hogy mennyit fog fizetni és milyen feltételek mellett. Az akciókra és kedvezményekre a magyar jogba átültetett európai szabályok vonatkoznak, amelyek korlátozzák a korábbi ár feltüntetésének módját.

Panasz- és fellebbezési eljárást is létre kell hozni. A magyar fogyasztóvédelmi törvény általában 30 napos határidőt ír elő az írásbeli panaszra adott érdemi válaszadásra, valamint a vonatkozó dokumentáció megőrzésének kötelezettségét.

6. ÁFA és OSS: a határokon átnyúló értékesítéseknek saját adózási logikájuk van

Az EU-n belüli, fogyasztóknak történő áruértékesítések esetében bizonyos feltételek mellett 10 000 eurós közös határérték vonatkozik a kiválasztott, határokon átnyúló B2C tranzakciókra. Ha ezt a határértéket túllépik, a távértékesítés általában abban az országban köteles áfát fizetni, ahol a szállítás véget ér. Az Union OSS lehetővé teszi, hogy ezeket az értékesítéseket egyetlen kapcsolattartó ponton keresztül bejelentsék anélkül, hogy a rendszer hatálya alá tartozó tranzakciókhoz minden országban külön áfa-regisztrációra lenne szükség.

Azonban, ha egy vállalat helyben tárolja az árukat, állandó telephellyel rendelkezik, vagy más helyi tranzakciókat végez, a helyzet eltérő lehet. Ezért az adózási modellt a tényleges áruforgalom alapján kell meghatározni, nem csak a webáruház domainje alapján.

7. A csomagolás és a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) a külföldről történő értékesítésekre is vonatkozik.

A magyar EPR rendszer kifejezetten belföldi forgalomba hozatalnak tekinti egy kiválasztott termék külföldről, e-kereskedelem útján történő eljuttatását háztartásokhoz vagy más felhasználókhoz Magyarországon. A terméktől és a csomagolástól függően egy külföldi e-boltra ezért regisztrációs, nyilvántartási és díjfizetési kötelezettségek vonatkozhatnak.

Ez a terület különösen fontos az elektronikai cikkek, akkumulátorok, csomagolás, gumiabroncsok és egyéb termékfolyamatok esetében, ezért érdemes az első nagyobb szállítmány előtt ellenőrizni.

8. Az adatokat, a sütiket és a marketinget a webáruházzal együtt kell lokalizálni

A GDPR egy európai keretrendszer, de egy adott webáruháznak saját feldolgozási célokkal, sütikkel, elemzésekkel, hírlevelekkel, remarketinggel és a központ és a helyi beszállítók közötti adatátvitellel kell rendelkeznie.

Bővítéskor gyakori hiba, hogy a marketinget gyorsabban lokalizálják, mint a dokumentációt és a technikai beállításokat. Ideális esetben az értékesítés, a marketing, a logisztika, az adózás és a megfelelés előkészítése párhuzamosan történik.

A kereskedelmi teszttől a stabil működésig

A magyar piacra való belépés viszonylag könnyen tesztelhető. A hosszú távú sikeres működéshez azonban következetes rendszerre van szükség: ki értékesít, hogyan számítják fel az áfát, hogyan viszik vissza az árut, ki kezeli a panaszokat, mi szerepel a termékoldalon, és milyen helyi kötelezettségek vonatkoznak egy adott választékra.

Ha ezeket a problémákat a marketing léptéke emelkedése előtt megoldják, a jogi és adminisztratív réteg nem fog a növekedés fékjévé válni. Ez a felkészülés lényege: nem bonyolítani a terjeszkedést, hanem lehetővé tenni, hogy akkor is működjön, amikor már nem tucatnyi, hanem több ezer megrendelésről van szó.